Oldószeres kontra vizes bázisú festékek.

A vizes bázisú festékek több előnyös tulajdonságuk ellenére, még mindig kicsivel az oldószeres zománcok mögött állnak.

Fa felületeink külső és beltéri munkáinál (ajtók, ablakok, korlátok, rácsok, kerítések ) festésénél nagy segítség lehet, ha kicsit megismerjük a festékek tulajdonságait. Igaz a festékdobozok oldalán található leírások általában bőséges információt tartalmaznak, azonban (legyünk őszinték) ezeket nagyon kevesen olvassák el részletesen. Ebben a bejegyzésben mint szakember és festék felhasználó szeretném összefoglalni mindkét típusú festék: vizes, oldószeres tulajdonságait.

Melyiket válasszuk?

Barkácsolók körében egyre népszerűbbek a vizes bázisú zománcfestékek. (Ezekből számtalan létezik így a típusokba és márkákba most nem mennék bele részletesen). Azonban a szakemberek az oldószer bázisú zománcokat részesítik előnyben a vásárlásnál.

Miért van ez?

Ez több dologból is tevődik össze. A szakemberek is nyitottak az új anyagok felé azonban a vizes bázisú zománc festékek főképp ha magasfényű felületet szeretnénk elérni még mindig az oldószeres festékek mögött vannak egy lépéssel.

Az első és talán fő érv ami az oldószeres festékek mellett szól, hogy alapozást követően egy réteg zománcfesték elegendő a végső felület eléréséhez.

A vizes bázisú festékeknél sajnos szinte garantált a 2 réteg fedőfesték felvitele. (Néha 3 rétegre is szükség lehet)! Ez egy erős indok amiért a szakemberek körében gyakran háttérbe kerülnek.

A száradásukban is vannak különbségek amiben viszont a vizes bázisú festékek vezetnek. A felhasználói tapasztalatok alapján az oldószeres zománcfestékek igénylik a 24 órás száradást. Azonban a vizes bázisúaknak típustól függően 2-6 óra száradásra van csak szükségük és ezt követően átfesthetőek. Így jól használhatóak például olyan ablakoknál ahol estére nem lehet nyitva hagyni az ablakszárnyakat.

A harmadik szempont amiben a vizes bázisú festékek előnyösebbek: az illatuk. A vizes bázisúak nem tartalmaznak erőteljes és káros szagú hígítót, így ha van is egy kis illatuk, de az kevésbé káros az egészségünkre.

A negyedik tulajdonság a kiadósság kérdése. A festék leírások alapján például a (képen látható) trilak vizes bázisú selyemfényű 10 m2 míg ugyanaz a márka oldószeres kiszerelése 15 m2 bevonására elegendő. Természetesen ez márkánként változó lehet így előfordulhat, hogy más gyártók termékeinél ez fordítva van.

A felhordási mód mindkét típusnál teljesen megegyezik: tehát ecsettel, hengerrel, de akár szórópisztollyal is használhatóak mindkét kategória termékei. Talán csak annyit tennénk hozzá, hogy hengeres felhordásnál a vizes bázisút hatékonyabb velúr hengerrel felhordani a szivacs helyett.

A vizes lazúroknál már más a helyzet azok szinte azonos fedőréteget biztosítanak a fa felületeinknek így jogosan egyre több helyen felváltják az oldószerest.

Gyakori kérdés: Vizes lazúrt használhatunk e kültéren? A válaszunk: igen.

Egy dologra kell csak vigyázni a teljes száradást követően válik csak stabil vízlepergető bevonattá. Ezért a még frissen felhordott festéket eső még nem érheti.

Természetesen az oldószer bázisú festékeknek is jobb ha nem éri nedvesség a teljes száradás előtt. Azonban ha ez megtörténne az oldószeres lazúrral bevont felület stabilabban ellenáll a víznek. A teljes kiszáradást követően mindkét típus kiváló védelmet biztosít fa felületeinknek. Ráadásul árban sincs már kiugró különbség a két típusú festék között. A hosszú távú stabilitás és uv védelem is megközelítőleg azonos mértékű.

Így mindkét típusú festék jó választás fa felületeink bevonására.

Az oldószeres festékek tagadhatatlan hátránya az erős szaguk amely nem csak festés közben de azt követően még napokig érezhető a lakás helyiségeiben. Ezért például babaszobába nem ajánlott a használatuk!

Az ideális festékválasztásnál több mindent is mérlegelni kell, és mindenkinek más tulajdonságok a fontosak. Manapság már szinte minden felületre kapható vizes és oldószeres festék, de ezt a választást megelőzi, hogy előbb megállapítsuk milyen felülettel állunk szemben és ez alapján milyen festékre lesz majd szükségünk.

Amennyiben natúr fa felületre szeretnénk festeni, és fontos, hogy a fa erezetei megmaradjanak a lazúrfesték a legjobb választás. Ahol a simaság a lényeg ott zománcfestékre lesz majd szükségünk. Az előkészítő műveletek részleteire most nem térnénk ki, de csiszolásra és portalanításra szinte biztos szükségünk lesz.

A lazúrfestékekből is két fő típus van a vékony és a vastaglazúr. Mindkettő stabil és tartós bevonatot biztosít a fának a különbség csak a festék sűrűségében rejlik.

Az oldószer bázisú festékek előnyei és hátrányai.
  • nagyon jól fed kevesebb rétegre lesz szükségünk belőle. ( főképp zománcfestéknél )
  • árban gazdaságosabb
  • kiadósabb

hátrányai:

  • lassan szárad
  • erős szaga van
A vizes bázisú festékek előnyei és hátrányai:
  • Nincsen erős szaga.
  • Kevésbé káros az egészségre.
  • gyorsan szárad

hátrányai:

  • több rétegben kell felhordani 2-3 réteg
  • kevesebb felületre elég

Jó tanács!

Vizes bázisú festékeknél is ügyeljünk a padló takarására festés közben, mert a lecsöppenő festékcseppek száradást követően csak erős hígítóval (nitró) távolíthatóak el.

További hasznos tanácsok a fedőfestékekről.

Valamint keresetek minket a facebook oldalunkon is ahol megírhatjátok ti milyen festéket használtok!

Írta és szerkesztette: Fehér B. István

Vélemény, hozzászólás?