Az évek múlásával a festés mázolás munkái is nagymértékben változtak, egy rövid visszatekintésben megnézzük mik a fő változások.

A festő munkák sajnos még ma is sok porral és felfordulással járnak de a munkafolyamatok már sok mindenben változtak. A modern gépek is nagy segítségünkre lehetnek ezeknél a munkáknál.

Na de először nézzük meg:

Hogyan mázoltak régen?

A mázolás szót sokan nem szeretik helyette a festés szót használják.

Ezért talán még a bejegyzés elején pontosítsunk: Mikor mázolunk és mikor festünk?

A falat festeni szoktuk és a fém vagy fa felületeket melyekhez zománcfestéket használunk vagy lazúrt azokat mázoljuk. Tehát például az otthonunk ajtóinak mázolása is nagyon sok dologban változott az évek során.

Hogyan mázoltak régen?

egy festő naplójából

A hatvanas évektől egészen a rendszerváltást követő évekig a lakás ajtóinak mázolásához a mázoló bak mellett a lakkállvány is elmaradhatatlan része volt ( lásd a képen). Természetesen ezt az eszközt a mai napig lehet kapni a festékboltokban, de a gyorsabb és modernebb technológia már egyre inkább kiszorítja. Sajnos a rohanó világunkban már ritkán van idő és persze hely a lakkállvány használatához a mázolás munkáihoz.

Véleményem szerint a régi anyagokkal és lakkállvány használatával sokkal szebb felületet lehetett elérni. Azonban tény, hogy sokkal körülményesebb és időigényesebb is volt.

A lakkállvánnyal való mázolásnál is általában két rétegre egy alapozásra és egy zománcozásra volt szükség, a szokásos gittelés és csiszolások mellett. (Natúr fa felületeknél a két réteg alapozásra is szükségünk lesz )!

A lényeges különbség a zománcozás felhordási és oszlatási technikájában rejlett.

A mázoláshoz használt zománcfestéket egy kicsivel hígabb állapotban volt ajánlott felhordani, hogy a felületen jobban elterüljön.

Ez mellett a zománcfestéket vastagabban is hordhattuk fel. A felhordást követően egy keresztbe oszlatásra majd befejezésül egy hosszanti oszlatásra is szükség volt. Az ajtókat a lakkállványba csak két ember tudta biztonságosan berakni, ami szintén hátránya ennek a módszernek. Az esetleges festékbe került apró szöszöket a behejezést követően még egy fogpiszkáló vagy tű segítségével kiszedhettük a felületből.

A pontos anyagvastagság beállítás és az alapos oszlatás volt a titka ennek a módszernek.

Sokat lassított a munkán hogy a lakkállványos mázolásnál egy nap csak az ajtók egyik felét lehetett mázolni és 24 óra száradást követően jöhetett a másik oldal. Ráadásul a másik oldal mázolását így már sokkal óvatosabban kellett végezni és elkerülni minden átfolyást a már kész felületre. A végeredmény azonban kárpótolt a sok befektetett munkáért.

Az ajtók ezzel a megoldással szép egyöntetű tükörsimák lettek.

A manapság használt technológia a következő:

A zománcozáshoz előkészített ajtókat mázolóbak használata nélkül a felső és oldalsó falcok kikenését követően a tokra visszaakasztva tudjuk mázolni. A festék felhordásához használhatunk ecsetet, vagy amennyiben az ajtó kilincsek le lettek szerelve közvetlenül velúr vagy szivacshengerrel is dolgozhatunk. Ez lényegesen gyorsabb módja az ajtóink megújításának és nem utolsó sorban egy nap alatt mindkét oldallal végezhetünk. A hengeres oszlatásnak köszönhetően az ajtóinkon nem fognak látszódni az ecsetünk szőrének csíkjai.

Ennek a módszernek is van egy sokak számára nem tetsző következménye: a sima de a hengeres oszlatás miatt kicsit narancsbőrös felület.

A hengeres modern zománcozáshoz egyaránt használhatunk vizes vagy oldószeres festéket.

Vizes bázisú festékeknél előfordulhat, hogy két réteg zománcozásra lesz szükségünk!

További hasznos tanácsok a mázolás munkáihoz.

Írta és szerkesztette: Fehér B. István

Vélemény, hozzászólás?