Az alapozás egy nagyon fontos lépés, ha szép végeredményt szeretnénk elérni fa felületeinken.
Akár ablakot, ajtót, vagy bútort festünk az alapozó rétegre általában szükségünk lesz. Vannak kivételek, mert bizonyos festékekhez nem szükséges alapozás, ezért mindenképpen festékvásárláskor tájékozódjunk, hogy a kiválasztott festékhez mit ajánl a gyártó.
Az alapozófesték elsődleges feladatai:
eltakarni, csökkenteni a gittelési foltok nedvszívó hatását, és a régi elsárgult vagy natúr felületeknek egy alap fedést biztosítani.
A festék eltávolítás, csiszolás, majd gittelés témáját már körbe jártuk, így ebben a bejegyzésben az alapozás kerül sorra.
Amennyiben a gittelés kiszáradt egy finom csiszolást és portalanítást követően, jöhet az alapozó réteg felhordása.
Bármilyen fajta alapozót is választunk, fontos hogy jól keverjük fel, majd egy kis hígítóval állítsuk be a megfelelő sűrűséget. Sajnos nincs minden festékre egyaránt használható univerzális hígítási arány, ezért olvassuk el a festékleírást, és azt tartsuk is be.
A vizes bázisú festékek alapozóját például hígítás nélkül is használhatjuk, de ez sem minden gyártó termékére érvényes.
A lényeg hogy a bekevert festéket próbáljuk ki, egy kis felületen!
Előfordulhat hogy a dobozában sűrűnek találjuk, de mégis könnyen kenhető. Ilyenkor nem szükséges hígítani!
Az alapozó festékhez használhatunk ecsetet, hengert ( szivacs vagy velúr), de szórópisztollyal is felhordható.
A vizes bázisú festékek nagyon hamar: általában 2-4 óra múlva átfesthetőek hőmérséklettől függően.
Az oldószeres alapozók csak másnap festhetőek át. Hígításukhoz: lakkbenzint vagy szintetikus hígítót használjunk.
Régi garázsban talált bizonytalan eredetű festékkel ne kísérletezzünk, inkább vásároljunk frisset!
Az alapozónak hagyjunk időt a teljes kiszáradásra, és csak ezt követően folytathatjuk a munkát a befejező zománcfestéssel.
Folytatás következik…
Írta és szerkesztette: Fehér B. István
