A festőszakmában is végig kell járni stílusosan a rang létrát, mert nem festhettél egyből enyves festékkel és a tapétázást is csak távolból nézheted fiatal tanulókén.
Az első lépés a létrázás megtanulása. Hát sok lila folttal jár mire kezded sejteni a lényegét, de akkor meg felrugdossa a létrát a mester oktató jelleggel, hogy esni is megtanulj. Persze a gyerekek imádják nézni! Nézd anya a bácsi mit csinál, a létrával megy.
Estem én már létrával elölről, hátulról, vödörrel, vödör nélkül meg olyan is volt, hogy leszakadt alattam (na az nem direkt volt). Amint a létrázás meg volt ezt követően jöhetnek az alap munkák kaparás csiszolás és egyéb finomságok. Szóval hosszú és göröngyös az út festésig.
Ma már sokat változott a helyzet, de régen ez így volt. A festő szakma nehezebb volt régen, nem voltak még ilyen készre kevert festékek amit kibontasz max egy kis víz egy keverés és már kenheted is. Akkor még egy jó oltott mészért átmentünk a város másik felébe.
Azért a nyolcas létrán állva egész más a perspektíva! Tagadhatatlan esni is nagyot lehet róla, de ez mellett mi fentről látjuk amikor megy a sznobizmus, a konyha szekrény tetején meg vastagon áll a zsír. Igen a festés bizalmi állás egy hosszabb munka alatt néha úgy érzi az ember egy kicsit a család részévé válik. Néha több értékes lakás kulcs is van az ember zsebében ami felelősséggel jár.
Néha ki is próbálják a megbízhatóságunkat amikor spontánnak tűnően egy köteg 20 ezrest hagynak a nappaliban a dohányzó asztalon. Persze mindig becsületesnek kell maradni!
De amikor az utolsó ezresed is otthagytad az autószerelőnél, hogy a 18 éves járgányodba még életet leheljen és a családi kassza is kiürült, akkor azért kísértésnek tűnhet egy ilyen helyzet.
Dolgoztam én már mindenhol. Még a cirkuszban is ahol a művészek öltözőjében volt az öltözőnk. Az artisták minden délután gyakoroltak, amit ha volt idő megnéztünk. (Na az se egy könnyű szakma, minden este végig csinálni a betanult műsort hibátlanul).
Mindig volt pár gyár, minisztérium, vagy pártház ahol festeni kellett és persze indultak a lakótelepek. A gazdagréti lakótelepen ahol a szomszédokat forgatták ott is dolgoztam a forgatási helyszín melletti házban. A kollégákat a forgatásra is elhívták, hogy kitapétázzanak egy szobát. Egy csíkot kellett csak kihagyniuk amit a sorozat egyik főhőse Vágási Feri ragasztott fel, mert ugye erről szólt a történet: Feri a hős. A tv-ben ezt persze nem látni, csak hogy milyen ügyes ez a Feri, ha kirúgják a nyomdából a festők között is simán megállná a helyét.
Folytatás következik…
Írta és szerkesztette: Fehér B. István