A fejezetek egy festő naplójából sorozat újabb részében további történeteken keresztül mutatjuk be a szakma szépségeit és árnyoldalait.
Megrendelők és kollégák.
Sokszor a megrendelőknek is vannak érdekes elképzeléseik. Azt gondolják te vagy a festő és megoldod az elhanyagolt lakás falait pár ezer forintból.
De az erősen elsárgult falakhoz kevés ám a diszperzit!
Oda már folttakaró festék kell tripla árban. Ilyenkor már kezdődik a pislogás. Drágasság van bizony! De a festék sem mászik fel a falra magától bármilyen kedvező is a széljárás, kell a rásegítés az izomerő, aztán este meg jöhet a diclofenac a nyakra, vállra, és a derékra.
Hát nem egy ízületbarát szakma ez, és ha kihullasz majd jön a következő (ha lesz még szakember)! Este meg amint vízszintbe helyezed magadat már el is szunnyadtál (nem kell altató). Minden nap nyomni kell, az ecset nem áll meg.
Fejezetek egy festő naplójából további részei!
Múltkor, elmentem egy legalább száz éves házhoz. Kiszáradt pattogzó ablakok azt mondja a néni: Ezt kéne festeni. mert cserélni még nem szeretné. Mi a véleményem?
Hát mondom: Jól kiszáradtak gyújtósnak jók lennének.
Néni: Ne mondjak már ilyet.
Rendben akkor adok nekik hőlégfúvóval aztán meglátjuk. A néni ezt követően még rátett egy lapáttal. Remélem ha megcsinálja, 10 évig nem kell hozzányúlni?
Hogyne még újabb száz évet is kibírnak! Na szóval vannak elrugaszkodott elképzelések.
Azért komoly helyek is akadnak ahol már viselkedni is kell és vigyázni nehogy valami sérüljön mert milliós értékek mindenütt. Persze a Lajos ezt sem veszi komolyan ilyen helyen is simán bejön sáros cipővel és csak annyit kérdez a maga kifinomult stílusában: Merre van itt a budi?
Igaz ő a Torgyán Józsi bácsinak is megmondta, amikor szembetalálkozott vele a minisztériumi egyik lépcsőfeljárójánál, két testőr kíséretében, és csak annyit mondott neki egy állvány korláttal a vállán: Elnézést elnök úr nem akarom korlátozni magát és mosolyogva félre állt. A Józsi bácsi is elmosolyogta magát és csak annyit mondott neki. Milyen viccesek ezek a festők!
Be kell ismerni a Lajos gyakran megmondta a tutit a maga furcsa stílusában. A csajoknak is többször csak annyit mondott mikor kérdezték tőle: mivel foglalkozik, hogy műemlékvédelemmel. Jobban hangzott mint a szobafestő, de van is igazság alapja. Amikor egy 100 éves ablaktokból kell valamit kihozni gyakran eszembe jut a történet.
Igen szolgálunk és védünk, a magunk módján!
Szóval vannak sztorik és érdekes fejezetek egy festő naplójában.
A régi mesterek azért többet tudtak, mert mindig egyedi anyagot használtak, ahogy éppen sikerült. Például a mész is ha kevés volt benne az olaj kopott, de ha sok akkor meg fénylet a falon. Ahogy az enyves is mindig másképp sikerült, ezért mindig észnél kellett lenni keverésnél.
Néha a színkeverésénél is erősen érezhető a placebo hatás. A múltkor kevertem egy színt, de a tulaj hölgynek nem tetszett azt mondta kicsit bizonytalanul rakjak még bele egy kis színezőt majd elment. Én már nem raktam bele többet el is felejtettem, de amikor visszajött és kérdeztem: Na ez már jó lesz? Áradozott igen csodálatos pont erre gondoltam.
A színek világa egy különös terület. Ma tucat szám jönnek a trendi divatos színek: Bengáli ösvény. Illatos fahéj Rejtőzködő leguán. amivel még plusz megkavarják az embereket, de ha ez kell a népnek hát legyen. Egy kicsit arra emlékeztet, amikor egy kiállításon egy teljesen zöldre festet kép alá csak ennyit írtak címnek: gyík a fűben. Végül is!?
Színes történetek egy festő naplójából!
Aztán vannak a brutál színek. Néhány éve egy kicsi alacsony belmagasságú hálószobába kértek indigókéket. Óvatosan megkérdeztem nem lesz ez egy kicsit sok. A tulaj kifordulva magából válaszolt: Hogy mondhatok ilyet?
Azóta megfogadtam színkeverésnél a minimális kommunikáció technikát használni, persze valaki meg igényli a tanácsadást. Tiszta pszichológia mikor melyik módszer jön be ( na ezt nem tanítják az iskolába).
Az indigókék szoba persze kész lett mennyezet oldalfal ugyanaz az erős szín, a tulaj boldog everything all right. Mi dobtuk ki az ecsetet a hengert és szörnyülködtünk. Gondoltuk egy jól záródó ablakspalettát még felszerel fotóelőhívó szobának valóban kiváló lesz. De hálószobának?
Hogy mi volt a koncepció azóta sem tudjuk, de ilyen is van. Ennyit a színekről és a kollégákról.
Írta és szerkesztette: Fehér B. István